|
A vallás és a természettudománnyal viszonyával
kapcsolatos talán még ma is leginkább elterjedt vélekedés szerint a kettő
között elkerülhetetlen ellentét van, s a természettudomány megcáfolta,
illetve feleslegessé tette a vallási tanításokat. Ez a népszerű elképzelés,
amely többek között a római katolikus egyház és Galilei, valamint a
keresztény tanítás és a darwinizmus közötti történeti konfliktusra
hivatkozik, ma olyan népszerű természettudósok műveiben fogalmazódik meg,
mint Dawkins (vö. pl.: A vak órásmester) vagy Hawking (pl.: Az idő rövid
története).
Ugyanakkor gyakran találkozhatunk a fentivel ellentétes állásponttal,
illetve érvekkel is, amelyek a természettudományos ismeretekre,
felfedezésekre, elméletekre (pl. az ősrobbanás és a táguló világegyetem
elméletére, a kvantumechanikára, stb.) mint a keresztény – vagy éppen
valamely keleti – vallás tanításának bizonyítékaira hivatkoznak.
Előadásunkon kritikailag fogunk közelíteni e fenti nézetekhez, s meg fogjuk
vizsgálni azt, hogy azok mennyire megalapozottak, illetve mennyiben
tévesek. Meg fogjuk mutatni, hogy a fenti két, ellentétes álláspont végső
alapjában közös, mert mindkettő - hibásan - előföltételezi, hogy a
természettudomány illetékes és képes dönteni vallási, illetve teológiai
kérdésekben.
A kritikai megközelítéssel párhuzamosan az előadás tartalmában történeti
lesz, amennyiben a filozófiai-kritikai elemzés során be fogja mutatni a
tárgyterület legjellemzőbb európai gondolkodástörténeti vitáit, érveit és
ellenérveit. Így foglalkozni fogunk a tervezett és véletlen kozmosz
eszméjének görög eszméjével, valamint a két elképzelés közötti filozófiai
vitával (Platón, Arisztotelész az egyik oldalon, a görög atomisták a
másikon), s ennek kapcsán az ún. „design argumentum”-mal (azaz a kozmosz
szabályszerű, rendezett voltára, „szépségére” hivatkozó istenérvvel), amely
később a vallás és a természettudomány viszonyával kapcsolatos teológiai és
filozófiai vitának egyik központi elemévé vált. Elemezni fogjuk a
Kopernikusz- és Galilei-vitát és a katolikus egyház ezzel kapcsolatos mai
álláspontját. Fölidézzük a fölvilágosodás természettudományos
materializmusának érveit és a vele szembenálló modern természeti teológiát,
valamint a darwinizmussal kapcsolatos konfliktust. A XX. század időszakából
pedig foglalkozni fogunk Einsteinnek a vallás és a természettudomány
viszonyával kapcsolatos nézeteivel, s megtárgyaljuk Stephen
Hawkingnak Az idő rövid története című könyvében megfogalmazott
teológiai állításait. Az utolsó előadások témakörét az ún. antropikus
kozmológiai elv és a vele kapcsolatos vita fogja alkotni.
Részletesebb
tematika
|
|
Az első előadás időpontja: 2009. február 10.
Az előadás a TTK-n
társadalomtudományi tárgyként vehető föl, s a
társadalomtudományi tárgykörön belül mind tudományfilozófiai mind
tudománytörténeti tantárgyként elismertethető.
Figyelembe véve az indexben lévő
szűk helyet, javasolt rövid beírási mód:
„Vallás és term. tud. (tud.tört.)” vagy „Vallás és term. tud. (tud.fil.)”,
annak függvényében, hogy a tárgyat ki milyen jelleggel szeretné tanulmányi
kötelezettségei közé beszámítani.
Bár a kurzus előadás formájú, az előadások után vagy közben szeminárium
jellegű diszkussziókra is lesz lehetőség Az előadások látogatása csak azok
számára kötelező, akik vizsgajegyet szeretnének a tárgyból szerezni.
Alkalmi érdeklődőket is szívesen látunk.
|
