Irodalom
„Vallás és természettudomány mint filozófiai
probléma”
című előadásához
(Technikai megjegyzés:
a HTML-formátumok megjelenítése gyorsabb, mint az RTF-formátumoké.)
A kozmosz
tervezettségére hivatkozó klasszikus istenérv történetének rövid áttekintése -
WINWORD-RTF
"Hol a hely a
Teremtő számára?" - Stephen Hawking
teológiai koncepciójának bírálata
Holbach és a
természettudományos materializmus
(E témáról a Hawkingról szóló szöveg
bevezetőjében is olvashatunk.)
Albert Einsteinnek a vallás és a tudomány viszonyával
foglalkozó írásai.
(Pl.
a „Vallás és
tudomány”, „A kutatás vallásossága” és a „Hogyan
látom a világot” címû
esszéi a Válogatott tanulmányok (Bp: Typotex, 2005) című kötetben.
Platón: Timaiosz
Ross, David: Arisztotelész
Teilhard de Chardin: Az emberi jelenség
Ropolyi
László, Szegedi Péter (szerk.): A tudományos gondolkodás története.
Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2000.
Székely
László: Az emberarcú kozmosz (Az antropikus elv) Bp.: 1997.
Székely
László: A Nap magyar kutatója: Fényi Gyula és a jezsuita természettudomány.
Bp:
1999.
Székely László, „Hit és természettudomány” Vigília,
1999/8. 665-673. o.
További
mûvek, melyek koncepciója, s a tárgy tekintetében elfoglalt álláspontja
nem föltétlenül esik egybe – vagy éppen ellentétes – az elõadáson
elhangzottakkal:
Barbour, Ian: Religion in an Age of Science.
San Fransico: Harper, 1990.
Davies, P. C: W..: Isten gondolatai. Budapest:
Kulturtrade, 1995.
Mc Grath, Alister E: Science and Religion: An
Introduction. London: 1998, 1999.
Jáki Szansziszló: A tudomány megváltója. Bp.:
Ecclesia: 1990.
Lindberg,
D. C. and Numbers, R. L. (eds.): God
and Nature: Historical Essays on the Encounter Between Christinianity and
Science. Berkeley, Los Angeles, London: University of California Press,
1986.
Polkinghorne, John: Belief in god in an Age of
Science. New Haven and London: Yela University Press, 1998.
Dr. H Rohrback: Természettudomány, világkép, hit.
Bp.:
Evangélium Kiadó 1994.
Vukanovic, V.: Világhírû
tudósok istenrõl. Bp.: Kálvin Kiadó, 1998.
Ward, Keith: Isten, Véletlen,
Szükségszerûség. Budapest:
Ecclesia-Kairosz, év. Nélkül
A dolgozatok elbírálása során a konstruktív irodalomföldolgozás egyik kritériuma, hogy fölismeri-e a szerzõ, miben tér el a földolgozott szöveg az elõadás koncepciójától, s jelzi-e ezt. (Ennek során természetesen a dolgozat írójának nem kell elfogadnia az elõadás álláspontját, de ismernie és értenie kell azt, s értelmesen meg kell indokolnia, hogy miért nem ért vele egyet.)