A vizsgán csak azt s annyit kell tudni, ami az előadásokon elhangzott. Annak, aki valamennyi előadáson ott volt és ismeri a teljes anyagot, nem kell további forrásokból készülnie. Ugyanakkor segítség céljából a tárgy Web-oldalára, az „Irodalom” szó alá elhelyeztem néhány – az előadás alapjául szolgáló, vagy annak egyes részeit áttekintő - szöveget, melyek segíthetnek a vizsgára való fölkészülésben. (Az érdeklődők számára e szövegek a vizsgától függetlenül is érdekesek lehetnek.)

Az alábbi, ú.n. „nullás” kérdésekben megjelenő problémák, érvek és fogalmak ismerete a jegyszerzés alapfeltétele.

E kérdések egyúttal segítséget jelenthetnek az előadáson elhangzott anyag átgondolásához és földolgozásához.

1. A vallás és a természettudomány viszonyában megjelenő filozófiai probléma.

(Fizika-metafizika, a fizikai világ megértésének kérdése. WITTGENSTEIN a régi és a modern világszemléletről.)

2. A) A tervezettség-érv tartalma, szerkezete. Mi a kiindulópont, hogyan jelentkezik ez Szókratésznál, Platónnál, Descartes-nál, s mi a jelentősége ennek a vallás és a természettudomány viszonyában.

2.B) Mi a tervezettség-érv kiindulópontja és milyen eltérő – a tervezettség-érvet elutasító – megközelítései lehetnek a kiindulópontnak?

3. Mi a célokság fogalma. A hatóok és célok. Hogyan jelentkezik ez vallás és természettudomány viszonyában, különös tekintettel Szókratésznak Platón Phaidon című művében elhangzó szavaira.

4. A hiányok istene és isten mint a kozmosz rendjének forrása. Mi a jelentősége ennek a két fogalomnak a vallás és a természettudomány kapcsolatát érintő vitákban?

5. Milyen értelemben igaz az, hogy a biológiai evolúció elmélete ellentmond isten létezésének, s milyen értelemben nem igaz?

6. Az ember kozmikus jelentéktelenségének tétele: mit állít ez a tétel? Mi a funkciója?

Bizonyítható? Cáfolható? (A szemléletesség érdekében használhatjuk a mérleghasonlatot!)

7. Mit állít konkrétan a természettudományt és a materializmust egymás mellé kapcsoló aszimmetria-tétel. Mit tudunk mindezzel kapcsolatosan mondani általában és konkrétan az ember kozmikus irrelevanciájának tétele és a tervezettség argumentum kapcsán.