Oktaeder logo

Kötelezően vagy szabadon választható társadalomtudományi/értelmiségképző tárgyak



 

A XX. századi kozmológia története és filozófiai-ismeretelméleti háttere

Ajánlott Szakok:

bármely szakos TTK-s hallgatónak

Kód:

 

Heti óraszám

2+0

Ajánlás szintje:

választható tárgy

Előadó

Székely László, tudományos főmunkatárs
MTA Filozófiai Intézet


 


Vissza

A Tantárgy Részletes Leírásához

 


 
 
 
 
 

A XX. századi kozmológia története és filozófiai-ismeretelméleti háttere

Heti 2 órás előadás, amely TUDOMÁNYFILOZÓFIA előadásként vehető fel.

 

 Előadó:

 


Helye: Északi Tömb 0.83

Ideje: szerda 16-17:30

 

Ajánlás:

A  tárgy iránt  érdeklődő természettudományos hallgatók számára (a csillagász vagy fizikusi szak nem feltétel, de az ilyen szakos hallgatók számára különösen ajánljuk előadásunkat).

 

Előismeretek:

Az előadás nem föltételez speciális filozófiai előismereteket, csupán érdeklődést a filozófia iránt, s a középiskolában megszerezhető általános műveltséget.

 

Számonkérés:

A tárgyból a tanulmányi szabályzatnak megfelelően kollokviumi jegy szerezhető. A jegyszerzés feltételeit az eladó az előadáson ismerteti. A jegyszerzés nem kötelező, de az előadás látogatása csak akkor számít be a tanulmányi kötelezettségek teljesítésébe, ha a hallgató a jegyet megszerezte.

 

Tematika:

1. A XIX. századi természettudomány végtelen világegyetemének empirikus és teoretikus paradoxonai
  Irodalom: G. J. Whitrow: Elméleti kozmológia a XX.
            században. in.: A filozófia időszerű kérdései 36. 156-159. o.
            Einstein: A speciális és általános relativitás elmélete. Bp.: 1972. 156-159. o.
            Ferris: A vörös határ. Bp. 1985. 22-38. o.

2. Éterbázisú gravitációelméletek a XIX. század második felében
   Irodalom: D. M. Siegel: Thomson, Maxwell and the Universal Ether in the Victorian Physics.
             246-254. o. in: G. N. Cantor --  M. J. S.Hodge  (ed.): Conceptions  of
             Ether. Cambridge, etc.: 1981.

3. A relativitáselmélet ismeretelméleti háttere: Ernst Mach és Henry Poincaré filozófiája 
   Irodalom: Mach: Az érzetek elemzése.  Bp.: 1927. 1-32.,  215-244. o.;
             Poincaré: Tudomány és föltevés.   Bp.: 1908. 46-84. o.

4. Einstein relativitáselmélete és 1917-es kozmológiai   dolgozata.
   Irodalom: Einstein: A speciális és általános relativitás elmélete. Bp.: 1972. 11-114. o.

5. Az első filozófiai reflexiók Einstein  relativitáselméletére és a véges, de határtalan
   kozmológiai modellre. A Bruno-Wundt-féle elv.
   Irodalom: M. Schlick: Pozitivizmus és realizmus.  93-113. o. 
 in.: A Bécsi Kör filozófiája.  Bp.: 1972.

6. A táguló világegyetem elméletének klasszikus változata: a standard, "big bang" kozmológia. 
   Irodalom: Whitrow: id. mű.: 163-177. o.;      S. Weinberg: Az első három perc. Bp.:1982.

7. Az "állandó állapotú" ("steady state") világegyetem   elmélete és filozófiai-ismeretelméleti háttere
  Irodalom: W. J. Kaufmann: Relativitás és kozmológia.    Bp.: 1985.  147-155. o.
            Bondi: Cosmology. Cambridge: 1952. 3-15.,    65-74. o.

8. További alternatív kozmológiai elméletek: Milne,
   Alfvén, Treder etc. A teóriák empirikus   aluldetermináltsága és "kozmológiánk" választhatósága
   Irodalom: Quine: Az empirizmus két dogmája.  in: Magyar Filozófiai Szemle, 1973/1-2.              225-239. o.

9. A kalkulatív mozzanatok erősödése az uralkodó kozmológiai paradigmában: a fölfúvódó világegyetem  elmélete és a sötét anyag problémája
   Irodalom: Guth --- Steinhard: A fölfúvódó  világegyetem. in: Tudomány 1985/1.

10. Kozmosz és élet. Az antropikus kozmológiai elv.
   Irodalom: Az antropikus elv a kozmológiában.
             in: Világosság: 1989/2.

11. Stephen Hawking: "Az idő rövid története" című  könyve  a filozófia szemszögéből
   Irodalom: Hawking: Az idő rövid története. Bp: 1989.
             Louis Marinoff: 'What Place Then for a  Creator?': Hawking for a God and
             Creation." in: The British Journal for the  Philosophy  of Science, 1990/4.
             (Volume 41. No. 2.)

12. A fizikai kozmológia és a metafizika. A fizikai kozmológia és a természettudományos világmegértés határai. 

13. Kötetlen, összefoglaló beszélgetés.

 

        Irodalom:

 

 A szeminárium részben a témavezető "Einstein kozmoszától a fölfúvódó világegyetemig" című könyvén , részben pedig a könyvben nem szereplő anyagokon alapul. E könyv használata nem kötelező, de azt kézikönyvként ajánljuk. A tematikában szereplő idegennyelvű irodalom ajánlott irodalomként értendő.

Ajánlott irodalom:

 


 

Hírek, információk:

A vizsgával kapcsolatos információk

 

A kurzus a TTK-n társadalomtudományi tárgyként vehető föl. A társadalomtudományi   tárgykörön belül tudományfilozófiai tantárgynak számít. 
Bár a kollégium előadás formájú, az előadások után vagy közben szeminárium jellegű diszkussziókra is lesz lehetőség Az előadások látogatása csak azok számára  kötelező, akik vizsgajegyet szeretnének a tárgyból szerezni. Alkalmi érdeklődőket is szívesen látunk.

Az első óra: szeptember 20, szerda

 

 

.

 

 

Utolsó felfrissítés: 2006. szeptember 10.